1845-ben született Pesten, miután elvégezte a berlini építészeti akadámiát Pártos (eredetileg Puntzman) Gyulával együtt számos eklektikus épületet tervezett, például a szegedi városházát. Később a magyar építészeti formanyelv megteremtésére törekedett. Első olyan nagy épületei, melyek egy teljesen új stílusban épültek a budapesti Iparművészeti Múzeum és a kecskeméti városháza voltak.
AZ ARADI VÁROSHÁZA
A Lechner által készített tervet, a szűkös anyagi források miatt (1873-ban gazdasági világválság volt) Pekár Ferenc helyi építész leegyszerűsítette. Például csak a középrizalit lett három szintes, a épület többi része nem.
A SZEGEDI VÁROSHÁZA
Pártos Gyulával együtt tervezte eklektikus stílusban.
A FÖLDTANI INTÉZET
A 19. század végén épült szecessziós stílusban. Az építést és a későbbi működését jelentős mértékben támogatta Semsey Arnold, a korszak tudományos életének egyik legnagyobb mecénása. Korábban a Nemzeti Múzeum ásványtárát és őslénytani anyagát is jelentős mértékben gazdagította.
Gazdag képanyag még itt: Szecessziós Magazin
A POSTATAKARÉKPÉNZTÁR
a homlokzat felső részét virágmotívumokkal ékesített pártázat díszíti |
.
1902-ben Wlassics Gyula közoktatási és vallásügyi miniszter a parlamentben kijelentette, hogy nem szereti a szecessziós stílust. Ezt követően Lechner Budapesten nem kapott több állami megbízást.
A SIPEKI-VILLA
19O5-19O7 között épült Lechner Ödön, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján szecessziós stílusban
A Sipeki-villáról készült képek forrása valamint további képek itt: az Iparművészeti Múzeum honlapja
A KÉK TEMPLOM és a KIRÁLYI KATOLIKUS GIMNÁZIUM (POZSONY)
Az évtized vége felé tervezi meg a pozsonyi Katolikus Gimnázium épületét valamint a szomszédságában lévő Szent Erzsébet templomot. Pozsony akárcsak az egész Felvidék az első világháború után, 1918-ban Csehszolvákiához került. Ma Szolvákia fővárosa.
a gimnázium középrizalitja
Fényképek: Kerekes Szilárd
|
Lechner művészetét sokan tisztelték, jó néhány fiatal építész dolgozott együtt vele rendszeresen vagy alkalmanként. A Lechner-követők közé tartozott Baumgarten Sándor, Komor Marcell, Jakab Dezső, Bálint Zoltán Jámbor Lajos, korai munkáiban Lajta Béla.