2014. augusztus 31., vasárnap

Az épületek városok szerint

(az épületre kattintva egy régi képeslapot lehet látni)

Marosvásárhely

1. Városháza (Jakab és Komor)
2. Kultúrpalota - régi nevén: Ferenc József Közművelődési Ház (Jakab és Komor)
3. Református Kollégium (Baumgarten)
4. Katolikus Gimnázium

Arad

1.Városháza (Lechner Ödön)

Budapest

1. Postatakarékpénztár (Lechner)
2. Iparművészeti Múzeum (Lechner)
3. Palace Hotel (Jakab és Komor)

Debrecen

1. Vármegyeháza (Jámbor Lajos és Bálint Zoltán)

Déva

1. Színház (Jakab és Komor)

Kolozsvár

1. Tanítók Háza (Baumgarten)
2. Unitárius Kollégium (Pákei)
3. New York szálló (Pákei)

Nagybánya
1. István király szálló (Bálint Zoltán és Jámbor Lajos)

Nagyvárad

1. Fekete Sas szálló (Jakab és Komor)
2. Adorján Házak (Jakab és Komor)

Szabadka

1. Városháza (Jakab és Komor) Youtube video
2. Zsinagóga (Jakab és Komor)

Youtube videok:
a) a magyar kormány által támogatott felújítás előtti állapotról
b) a felújítás közben
c) az újraavatás a magyar kormányfő jelenlétében

3. banképület (Jakab és Komor) - Youtube video

Szatmárnémeti

1. Pannónia szálló

Szeged

1. Városháza (Lechner)
2. Vasalóház (Baumhorn)
3. Felsőbb Leányiskola (Baumgarten)

Temesvár

1. Gyárvárosi Zsinagóga (Baumhorn)
2. Lloyd Palota (Bauhorn)
3. Felsőbb Leányiskola (Baumhorn)
4. Leszámítoló Bank épülete (Jakab és Komor)

Zilah

1. Református Kollégium (Baumgarten)

Zenta

1. Tűzoltólaktanya (Lajta)

2014. augusztus 29., péntek

A dualizmus korának (1867-1918) épületei eklektikus és szecessziós stílusban épültek.

EKLEKTIKA

Régi korok építészetét elevenítette fel, ezért szokták historizáló építészetnek is nevezni. Az épületek sok esetben reneszánsz vagy barokk stílusban épültek, ebben az esetben neoreneszánsz illetve neobarokk stítlusokról beszélünk. Megtörtént viszont hogy az építész több régi stílus elemeit használta ugyanazon épület díszítésénél.

Neobarokk épület Szlovénia fővárosában, a dualizmus idejében ennek az országnak a területe is a Monarchiához tartozott. Az épület homlokzatát egy hatalmas timpanon, félköríves és egyenes záródású ablakok, féloszlopok, pilaszterek díszítik.

SZECESSZIÓ

A 19. század utolsó évtizedében jelent meg. Szembefordulást jelentett az eklektikával, teljesen új díszítőmotívumok jelentek meg. A szecesszió szó kivonulást jelent, de így csak a Monarchiában nevezték, Franciaországban art nouveau (új művészet), Németországban Jugendstil (fiatal stílus) volt a neve.

a Lajta Béla által tevezett Tűzoltólaktanya
épületének egy részlete a ma Szerbiához
tartozó Zentán

szecessziós épület Prágában

Joseph Maria Olbrich: A szecesszió háza (Bécs)

Fotók: Szász Emese Rebeka, Izsák Anikó

2014. augusztus 27., szerda

Pákei Lajos

(1853-1921)

Kolozsváron született, s felsőfokú tanulmányai, valamint néhány éves külföldi gyakornokoskodás után szülővárosába tért vissza, s többnyire itt is alkotott. Kolozsvár főépítésze volt. Több tucat középületet, templomot, családi villát, síremléket tervezett.

New York Szálló (Kolozsvár)

Az Egyetem utca és a Jókai utca sarkán épült 1894-1895-ben eklektikus, neobarokk stílusban. Ebben az épületben volt először Kolozsváron villanyvilágítás.

Fadrusz János naphegyi műterem-villája

Fadrusz János ebben az eklektikus stílusú budai villában mintázta meg életnagyságban Mátyás király alakját. A második világháború idején bombatalálat érte, ezért lebontották.

A Mátyás-szobor talapzata (Kolozsvár)

Pákei nem csak a ehhez az 1902-ben felavatott, Fadrusz János által megalkotott remekműhöz, hanem más köztéri szobrokhoz is tervezett talapzatot. Például a kolozsvári Erzsébet-szoborhoz, illetve a pozsonyi Mária Terézia-szoborhoz.

Unitárius Kollégium (Kolozsvár)

Hét ház lebontásából keletkezett telekre építették 1899-1901 között a Kossuth (azelőtt Belső-Magyar) utcába. Stílusa: eklektikus.

-----------------------

Építészeti elemek

Források:
Gaal György: Kolozsvár - Történelmi városkalauz
Fadrusz János naphegyi villája

Képek:

2014. augusztus 26., kedd

Baumhorn Lipót

A dualizmus korában a Magyarország lakosságának 4,5-5%-a volt zsidó, de az ország észak-keleti részén és a városokban ennél jóval jelentősebb volt az arányuk. Kolozsváron több mint tíz, Budapesten több mint húsz százalék , a kárpátaljai Munkácson (ma Ukrajnához tartozik) pedig a népesség több mint negyven százaléka volt izraelita.

.Magyarország az dualizmus idején

A magyarországi zsidóság jelentős része 1944-ben elpusztult. Emléküket viszont ma is őrzik nagy méretű, gazdagon díszített zsinagógáik, melyek közül sokat Bumhorn Lipót tervezett.

Baumhorn

miután Bécsben befejezte egyetemi tanulmányait, Budapesten 12 évig dolgozott Lechner Ödön és Pártos Gyula irodájában

A SZEGEDI ZSINAGÓGA

Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb zsinagógája volt, 740 férfi és 600 női üléssel. (a szegedi zsinagóga építésére kiírt pályázaton Komor Marcell és Jakab Dezső is részt vett. Ide tervezett zsinagógájukat végül Szabadkán építették fel)

A kép bal alsó sarkában látható timpanont a két kőtábla díszíti (ezeken kapta Mózes a tízparancsolatot)
Képek még ITT ,video: youtube

AZ ÚJVIDÉKI ZSINAGÓGA

A szerb-horvát nyelven Novi Sad-nak nevezett város Szabadkától délre terül el, ma Szerbiához (azon belül Vajdaság Autonóm Tartományhoz) tartozik. Már több zsinagóga volt Újvidéken, akkor amikor 1904-ben elkezdték építeni a szecessziós stílusú új zsinagógát. Képek még itt: Bagyinszki galéria

A TEMESVÁRI GYÁRVÁROSI ZSINAGÓGA

Képek még: Bagyinszki galéria

A TEMESVÁRI FELSŐBB LEÁNYISKOLA

Az épület ötvözi a szecessziós és neogótikus jegyeket. A felsőbb leányiskolák 6 évfolyamosak voltak, elvégzése nem volt elegendő ahhoz, hogy a diák érettségizhessen, illetve egyetemre járhasson.

TEMESVÁRI LLOYD - PALOTA

szecessziós és eklektikus jegyek egyaránt fellelhetőek az épületen, melyben az angol biztosító társaság irodái mellett luxuslakások voltak, illetve az alsó szinten kávéház működött.

SZEGEDI VASALÓHÁZ

Az épület formája miatt kapta a Vasalóház nevet. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár bérháza volt, egy gyógyszertárnak is otthont adott. A bejáratnál Aszklépiosz (a gógyitás istene, latinosan Aesculapius) és leányának Hygieianak (a tisztaság és a betegségek megelőzésének istennője) a domborműve látható.

képek még itt: Századfordulós ékkövek

Képek: Kerekes- Szász Emese Rebeka (Vasalóház, Lloyd palota)

2014. augusztus 24., vasárnap

Lechner Ödön

1845-ben született Pesten, miután elvégezte a berlini építészeti akadámiát Pártos (eredetileg Puntzman) Gyulával együtt számos eklektikus épületet tervezett, például a szegedi városházát. Később a magyar építészeti formanyelv megteremtésére törekedett. Első olyan nagy épületei, melyek egy teljesen új stílusban épültek a budapesti Iparművészeti Múzeum és a kecskeméti városháza voltak.

AZ ARADI VÁROSHÁZA
A Lechner által készített tervet, a szűkös anyagi források miatt (1873-ban gazdasági világválság volt) Pekár Ferenc helyi építész leegyszerűsítette. Például csak a középrizalit lett három szintes, a épület többi része nem.

A SZEGEDI VÁROSHÁZA

Pártos Gyulával együtt tervezte eklektikus stílusban.

A FÖLDTANI INTÉZET

A 19. század végén épült szecessziós stílusban. Az építést és a későbbi működését jelentős mértékben támogatta Semsey Arnold, a korszak tudományos életének egyik legnagyobb mecénása. Korábban a Nemzeti Múzeum ásványtárát és őslénytani anyagát is jelentős mértékben gazdagította.

Gazdag képanyag még itt: Szecessziós Magazin

A POSTATAKARÉKPÉNZTÁR

A Lechner és Baumgarten által tervezett szecessziós
épület 1901 végére lett kész. A sarokrizalitok
felső részén valamint középrizalit attikáján aranysárga
méhkasok találhatók (a szorgos gyűjtögetést jelképezik).

lépcsőházi részlet

a homlokzat felső részét virágmotívumokkal
ékesített pártázat díszíti

A Postatakarépénztárról készült képek forrása valamint további képek itt: az Iparművészeti Múzeum honlapja

1902-ben Wlassics Gyula közoktatási és vallásügyi miniszter a parlamentben kijelentette, hogy nem szereti a szecessziós stílust. Ezt követően Lechner Budapesten nem kapott több állami megbízást.

A SIPEKI-VILLA

19O5-19O7 között épült Lechner Ödön, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján szecessziós stílusban

A Sipeki-villáról készült képek forrása valamint további képek itt: az Iparművészeti Múzeum honlapja

A KÉK TEMPLOM és a KIRÁLYI KATOLIKUS GIMNÁZIUM (POZSONY)
Az évtized vége felé tervezi meg a pozsonyi Katolikus Gimnázium épületét valamint a szomszédságában lévő Szent Erzsébet templomot. Pozsony akárcsak az egész Felvidék az első világháború után, 1918-ban Csehszolvákiához került. Ma Szolvákia fővárosa.

a gimnázium középrizalitja

Fényképek: Kerekes Szilárd

Képek a Szent Erzsébet templomról itt: Szecessziós Magazin

Lechner művészetét sokan tisztelték, jó néhány fiatal építész dolgozott együtt vele rendszeresen vagy alkalmanként. A Lechner-követők közé tartozott Baumgarten Sándor, Komor Marcell, Jakab Dezső, Bálint Zoltán Jámbor Lajos, korai munkáiban Lajta Béla.

2014. augusztus 22., péntek

Komor Marcell (1868 – 1944) és Jakab Dezső (1864 – 1932)

A dualizmus építészei között de Lechner követői, tehát a magyaros szecesszió megteremtői között is szép számmal akadtak zsidó származású építészek. Lajta Béla, Baumgarten Sándor, Komor Marcell és Jakab Dezső izraelita családból származtak. Komor Marcellnek zsidósága miatt kellett meghalnia a második világháború végén.

AZ ADORJÁN-HÁZAK

Az építészpáros első nagyváradi épületei voltak. Az építtető egy gazdag városi polgár Adorján Emil volt.

A két épület a Színház utcában épült (ma: Strada Patrioților - Hazafiak utcája).

Adorján I

1906-ban épült fel ez a saroképület (a homlokzatnak csak az egyik része van Színház utcában, a másik a Szilágyi Dezső utcában). Adorján Emil lakóháza volt, és az ügyvédi irodája is itt működött.

az épület állapota több éve folyamatosan romlik (2018)

néhány évvel korábbi felvétel

2018. július

Bővebben itt olvashatsz róla: Adorján I.

Adojrán II.

1-2 évvel az Adorján I. után épült bérháznak. Homlokzatát, melyen egyenes- és félköríves záródású nyílások vannak, a virágmotívumos díszítés teszi különlegessé.

a pusztuló homlokzat egyes részeit több éve borították be hálóval, hogy a vakolat ne hulljon a járókelőkre

időközben a háló tönkrement (a felvétel 2018. július 1-én készült)

Bővebben itt olvashatsz róla: Adorján II.

A KECSKEMÉTI IPAROSOTTHON

képek forrása: az Iparművészeti Múzeum honlapja

képek még itt: Szecessziós Magazin

A MAROSVÁSÁRHELYI VÁROSHÁZA

A Bernády György polgármestersége idején épült szecessiós épület középrizalitjának íves oromzatában, színes, mázas, Zsolnay-kerámiából kialakítva, egykor a város címere állt burjánzó virágok között, az oldalhomlokzat bejárata felett pedig az erdélyi címer. Ezeket később a román hatalom eltávolította.

Szintén eltávolították a tanácsterem festett üvegablakait. Ezek II. Rákóczi Ferencet, Bethlen Gábort, Ferenc Józsefet, Kossuth Lajost és Deák Ferencet ábrázolják. Évtizedekig a Kultúrpalota pincéjében hányódtak, néhány éve restaurálták őket, s ma a Kultúrpalotában vannak kiállítva.

A MAROSVÁSÁRHELYI KULTÚRPALOTA

Színes üvegablak

A BUDAPESTI PALACE HOTEL (1910-1911)

lásd még: az Iparművészetei Múzeum honlapja

A SZABADKAI ZSINAGÓGA

1902-re készült el, Komor és Jakab korábban ennek az épületnek a tervével vett részt a szegedi zsinagógára kiírt pályázaton, de itt végül Baumhorn Lipót tervét fogadták el.